Csala Kamilla képes beszámolója –
Az utazás hossza: 5 nap (2021 nyár vége) –
Fontos: Mivel a beutazás szabályozása változhat, kérjük vedd figyelembe, hogy az írás 2O21-beutazási információkat tartalmaz!
Sziasztok!
Idén nyáron már harmadik alkalommal sikerült elutaznom egyedül, ezúttal Máltára esett a választás augusztus 30. és szeptember 3. között. Először főbb vonalakban írnám le a tapasztalatokat.Kötelező COVID-jelentés: Egyedül a máltai reptéren volt ellenőrzés, de ott elég komoly. Mindenkit betereltek a sorokba, ahol EU passt és PLF-et néztek. Ha minden rendben volt, mehetett mindenki a dolgára.
A repülőtér mellett viszonylag sok busz áll meg, ezekkel nagyon egyszerű bejutni a városba, egy jegy 2 €-ba kerül, és két órán keresztül érvényes akár átszállással is. De a helyszínen vásárolható automatákból hétnapos korlátlan bérlet 21 €-ért. Az egész szigeten sehol máshol nem láttam ilyen automatát, csak itt. A közlekedés a baloldalon történik. A buszhálózat befutja az egész szigetet, viszont egy-egy járat akár az egész szigeten is végigmegy, úgyhogy rengeteg késéssel kell számolni. És mivel rengeteg a buszmegálló, annál egyszerűbb a rossz buszra felszállni. Kétszer szívtam meg, de még mielőtt segítséget kértem volna, már jöttek is oda hozzám, hogy tudnak-e segíteni, mert látják, hogy valami nincs rendben. Megmutatták, melyik buszra kell felszállni, majd próbáltak randira hívni 😀
A konnektoruk is Angliával megegyező, úgyhogy átalakítóra szükség lesz. Én az első utcai kirakódótól tudtam venni 3 €-ért, úgyhogy nem érdemes itthon több ezer Ft-ot rááldozni. Az időjárás tipikusan mediterrán, azzal a kivétellel, hogy itt éjszaka is maximum 2-3 fokot hűlt le a levegő. És nem tudom, hogy ezt csak én éreztem-e, de időnként kifejezetten meleg szél fúj, még éjszaka is.És akkor jöjjenek a programok napokra lebontva:
1. nap: Sliema, Valletta
Mivel a repülő a koradélelőtti órákban szállt le, túl sok mindenre nem volt idő. Mivel a szállásom Msidában volt, a legközelebbi város Sliema volt, ahol strandoltam egy kicsit a nem éppen szép, kiépített strandon. Majd ahogy a nap lentebb ereszkedett, vízi taxival áthajóztam Vallettába. Ennek díja oda-vissza, ha jól emlékszem, 2,6 € volt. Valletta gyönyörű szép város tele látnivalóval. Az Izi.travel alkalmazással akartam magam végigvezettettetni a városon, de mivel lemerült volna a telefonom, hagytam az egészet, és inkább mentem a fejem után. És milyen jól tettem. Csodaszép épületekre, parkokra bukkantam. Azt tudni kell, hogy az egész sziget tele van kóbor cicákkal, úgyhogy Valletta ebből a szempontból maga volt a paradicsom. Egyébként ezek a cicák etetve vannak, a helyiek háza előtt tápok, konzervek, ivóvíz van eléjük kitéve. Vallettából a vízi taxi este 22-kor vitt vissza Sliemába.
2. nap: Comino, Blue Lagoon
Az X1-es reptéri busszal szerettem volna a sziget csücskébe eljutni, hogy onnan komppal átjussak Comino szigetére. Nos, ez a busz több mint fél órát késett. Ez arrafelé nem meglepő. Cominóra egyébként a buszról való leszállás után hajókkal lehet eljutni, ami oda-vissza 15 €-ba került. Errefelé a víz kristálytiszta, a mélyebb részeken türkizkék, majd ahogy egyre beljebb jutunk a lagúnához, úgy válik akvamarin színűvé. A Kék Lagúna nagyon zsúfolt strand, tele napernyővel és napozóággyal. Ha fentebb merészkedünk, mindenfelé szétdobált ananászok hevernek, ugyanis itt ebbe töltik a koktélt, amit a turisták imádnak. Kidobni már annál kevésbé, úgyhogy ez volt az itteni negatívum. Maga a sziget viszont káprázatos. Innen visszavitt a hajó Málta szigetére, ahonnan egyszerűen megközelíthető a Paradise Bay, ami szintén világoskék vízzel rendelkezik.
3. nap: Gozo sziget
Gozo Comino mellett található. Ugyancsak az X1-es busszal érkeztem az előző napi helyszínre, ahol most komp vitt át a szigetre. Fizetni akartam, de a férfi, elküldött, úgyhogy azt hittem, most ingyen utazhatok, de ez nem így lett. Visszafelé kifizettették mindenkivel a 4,6 €-s oda-vissza jegyet.A kompról leszállva befizettem egy hop on-os városnéző túrára, amin volt magyar audio guide, és 15 €-ba került. Innen először a Ramla Bay-en szálltam le, ami egy gyönyörű, vörös homokos part. Itt a nők fürödhetnek bikinifelső nélkül – sok másik stranddal egyetemben -, senkit nem érdekelt. Innen továbbmenve egy templomnál szálltam le, aminek olyan hosszú neve van, hogy arra már nem emlékszem, majd a Dwejra következett, ahol egykoron az Azúr Ablak volt található. Ez a képződmény 2017-ben összeomlott. Azért is érdemes egy ilyen túrára befizetni, mert végigjárja az egész szigetet, ami egy busszal mondjuk ne lenne megoldható. Tényleg csodálatos tájakon visz végig.
4. nap: St. Peter’s Pool, Marsaxlokk, Mdina
A St. Peter’s Pool a nevéből adódóan egy medenceszerű képződmény, ahonnan a sziklákról ugrálni lehet a tengerbe. A helyszín busszal nem megközelíthető, néhány km gyaloglással értem el. Én sajnos nem voltam olyan bátor, hogy a hatméteres magasságból a vízbe ugorjak, de rajtam kívül szinte mindenkinek sikerült. A szemközti sziklákon olyan 2-3 méterről nagy unszolásra már nekem is sikerült. Az itt eltöltött néhány óra után Marsaxlokk városába sétáltam, ami a színes halászhajóiról híres. A kikötő egyébként tele van kirakodókkal,ahol süteményeket, helyi árukat lehet vásárolni, és maga a templom is gyönyörű.
Innen átbuszoztam Mdina városába, ami ismerős lehet néhány egyetemistának, ugyanis itt készült a sokak által utált videó, a “Miért vagytok életképtelenek?” 😀
Ez a városka még Vallettánál is jobban tetszett a szűk utcácskáival és magas falaival. Órákig el lehetett benne bolyongani. Innen egy rossz buszra felszállás és 3%-os akkumulátortöltöttség után sikerült visszajutnom Msidába.
5. nap: Msida, búcsú
A délelőtti órákban kellett kimenni a repülőtérre, miután még szétnéztem gyorsan Msidában is. A biztonsági ellenőrzés előtt mindenkinek a check-in pulthoz kellett menni, ahol kaptunk egy papírdarabot, amire az ülésszámunk volt felírva. Csak ezután léphettünk be a terminálba. Ezt a papírt egyébként a kapuknál kérték el legközelebb. A gép félórás késés után szállt fel. Itthon semmiféle okmányellenőrzés nem volt.
